Az elosztóhálózatokat egy elosztórendszer-üzemeltető, az úgynevezett DSO (Distribution System Operator) kezeli. Az elosztórendszer-üzemeltető szállítja el a villamos energiát az otthonokba és a vállalkozásokhoz. A DSO szervezi a helyi piacot, miközben mindig a rendszerirányító teljesítmény előrejelzéseihez igazodik. A rendszerirányító nem fér hozzá közvetlenül az elosztóhálózatra csatlakozó erőforrásokhoz. 

A rendszerirányító felel az átviteli hálózat stabilitásának és megbízhatóságának fenntartásáért, a villamosenergia-kínálat és -kereslet kiegyensúlyozásáért, valamint a villamos energia zavartalan áramlásáért.

Az rendszerirányító kulcsszerepet játszik a villamosenergia-ellátás biztonságának fenntartásában. Folyamatosan figyeli a hálózatot és az instabilitás vagy a potenciális problémák jeleit keresi, hogy azonnali intézkedéseket hozhasson a kiesések vagy áramkimaradások megelőzése érdekében. A rendszerirányítónak biztosítania kell, hogy a hálózat képes legyen megbirkózni a kereslet hirtelen változásaival, például a magas villamosenergia-fogyasztás időszakaiban, vagy amikor egy erőmű váratlanul leáll. 

A hálózati kilengéseit a kiegyenlítési szolgáltatások segítségével képes kezelni a rendszerirányító. A hálózati kiegyenlítést célzó szolgáltatások (AnS – Ancillary Services) olyan különböző energiapiaci szolgáltatásokat jelölnek, amelyek a villamosenergia-hálózat megbízhatóságának és stabilitásának fenntartásához szükségesek, mint például a hálózaton belüli kereslet és kínálat kiegyensúlyozása.

A rendszerirányító kezeli továbbá az új villamosenergia-termelők, az úgynevezett generátorok, például napelemparkok hálózatra való csatlakoztatását, és felügyeli az új átviteli infrastruktúra kiépítését.

Az energiatermelés és a kereskedőknek történő értékesítés mellett a termelők kiegyenlítési szolgáltatásokat is nyújthatnak, hogy segítsék a TSO-t az átviteli rendszer egyensúlyának fenntartásában.

A rendszerirányító fontos szerepet játszik a tisztább és fenntarthatóbb energiarendszerre való átállásban is. Mivel egyre több megújuló energiaforrást használunk, a rendszerirányítónak a hálózat bővítésével és a korszerűbb infrastruktúra kiépítésével az új elvárásokhoz kell igazítania a hálózatot, hogy fogadni tudja az forrásokból érkező energiát.

A rendszerirányító fejlett előrejelző eszközöket használ a megújuló energiaforrások, például a szél- vagy napenergia termelésének előrejelzésére, valamint a kereslet és a kínálat várható ingadozásának megtervezésére. 

A TSO-k a kereslet és a kínálat valós idejű egyeztetésével azt is biztosítják, hogy a megújuló forrásokból származó energia felhasználása során a hálózat egyensúlyban maradjon. Ezt olyan rugalmas megoldásokkal érik el, mint az energiatárolás, a keresletoldali válasz és a rugalmas termelés, valamint a határokon átnyúló energiakereskedelem, külföldi rendszerirányítókkal.

A rendszerirányító másik feladata az új technológiák, például az energiatároló rendszerek vagy a kereslet oldali programok, integrációjának irányítása, amelyek lehetővé teszik a villamosenergia-fogyasztók számára a fogyasztásuk szabályozását, így hozzájárulhatnak a hálózat ellenállóságához.

Európában az átviteli rendszer irányítók a Villamosenergia-átviteli Rendszer Irányítók Európai Hálózata, röviden az ENTSO-E néven alkotnak szövetséget. A szövetségnek 35 országban 39 tagja van.

Az ENTSO-E feladata a világ legnagyobb összekapcsolt elektromos hálózata, az európai villamosenergia-hálózat biztonságos és összehangolt működésének biztosítása. Műszaki együttműködési platformként szolgál, és elősegíti a zökkenőmentes villamosenergia-kereskedelmet. A rendszerirányítók közötti villamosenergia-kereskedelem hozzájárul a hálózat rugalmasságához, mivel segíti a kereslet és a kínálat valós idejű kiegyensúlyozását.

Összefoglalva, az átviteli rendszer irányítója a villamosenergia-ellátási lánc kritikus szereplője, amely a nagyfeszültségű villamosenergia-hálózat vezérléséért és üzemeltetéséért felel. A rendszerirányító teszi lehetővé, hogy a villamos energia biztonságosan és megbízhatóan jusson el az erőművektől az elosztórendszer-üzemeltetőkhöz, majd onnan a háztartásokba és a vállalkozásokhoz, miközben fenntartja az ellátás biztonságát és elősegíti a tisztább és fenntarthatóbb energiára való átállást.